Ju-Jitsu Történelem          Dojo kultúra                Övfokozatok

A jujitsu az egyik legtökéletesebb önvédelmi rendszer!

Mi a különbség Ju Jutsu, Ju Jitsu, Jiu Jitsu? Tulajdonképpen semmi. A
Japánok kiejtésében jujutsu a hangzás, de az Angolok a Ju Jitsu
kifejezést kezdték használni. Majd, hogy még bonyolultabb legyen a
Németek és egyéb nemzetek a Jiujitsu kifejezést használják.
Tulajdonképpen ugyanarról van szó de a nemzetek nyelvében a kiejtés
különbsége a hangzás miatt történt. A lényeg tehát, hogy a különbség
igazán csak a kiejtésben van.

Mint tudjuk, a modern Japán stílusok egyike sem régebbi 150 évesnél. A
judo megalapítója Jigoro Kano (1860-1938) 1882 –ben hozta létre saját
rendszerét. A karate bemutatkozása 1922 májusában történt, a Japán
Nevelésügyi Minisztérium bemutatóján, Gichin Funakoshi (1871-1957)
révén. Az aikido megalakulása 1930 -ra tehető, amikor is Uyeshiba
Morihei (1882-1969) kobukan néven iskolát alapított.

A Ju Jutsu története több száz évre nyúlik vissza. A Japán történelem
leghíresebb osztálya volt a szamurájok rendje. A fegyverrel, többnyire
karddal vívott küzdelmet nagyon sok esetben a puszta kezes közelharc
döntötte el. A fegyverrel vívott küzdelem során ugyanis gyakran
adódott olyan helyzet, hogy a harcosok egymáshoz közel kerülve,
dulakodtak egymással. A dulakodásnál egészen más technikákat kell
alkalmazni, így a fegyver mellett sokszor szerepe lett a rúgásoknak,
lökéseknek, lerántásoknak. Ennek következtében egyre nagyobb
jelentősége lett a harcosok ügyességének, technikai felkészülésének.
Ezek a követelmények vezettek a Ju Jutsu rendszer megszervezéséhez.

A Ju Jutsu –t számos iskolában gyakorolták, amelyek többnyire a
végrehajtás módjában és céljában különböztek egymástól. Ilyen
ismertebb iskolák voltak például a taijutsu, wajutsu, torite, jawara,
kempo, kumiuchi, kogosoku, hakuda, stb. Ezek közül akadt olyan is,
amelyiknél a cél az ellenfél megölése volt.

A Ju Jutsu elnevezés két szó összetételéből alakult ki: a „ju” –ból,
melynek jelentése lágyság, tulajdonképpen utánaengedést, a
körülményekhez való alkalmazkodást takar. A „Jutsu” jelentése
művészet, a technikák végrehajtásának szabad módszerét jelenti.

A régi időkben a stíluson belüli iskolákat – „ryu” –kat – a nevükkel,
általában a család nevével különböztették meg.

Japánban több száz irányzatot tartanak nyilván (mely az idők során
létezett), de ezek jelentős része a látványos technikákra, és az erő
mellőzésére helyezte a hangsúlyt, ami a valódi hatékonyság rovására
ment. A régi fegyveres küzdelmek a gyakorlónak olyan harci
jártasságot, gyorsaságot, helyzetfelismerést, veszély-megítélési
tapasztalatokat adtak, amelyek birtokában avatottan választhatta a
megfelelő jutsu-technikákat, amikor erre alkalom kínálkozott.
Európában inkább a látványos Ju Jutsu terjedt el, ami egy bonyolult
csavarásokból, dobásokból, kulcsokból álló rendszer. A különféle
irányzatok a hangsúlyt más-más elemekre helyezték. Voltak, amelyeknél
inkább dobtak, volt ahol ütéseket használtak gyakrabban, esetleg a
test érzékeny pontjainak nyomásával igyekeztek az ellenfelet megadásra
kényszeríteni.